Székely festőművészek Erdélyből
Erdély távoli vidékén találjuk Székelyföldet, ahol hétszázezer székely él egy tömbben. Százhalombattáról ötszázötven kilométert haladva keletre, úgy érezzük újra Magyarországra érkeztünk. Magyar városok, települések, az utcán magyarul beszélnek, persze jellegzetes tájszólással, magyar ételek és magyaros testvéri vendéglátás fogad bennünket. A Görgényi- havasok és a Hargita mentén Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék és Háromszék határvidékét védték évszázadokon át a szabad székelyek.
Trianont követően a székelyföldi kulturális, művészeti és közösségi élet elszakadt az anyaországtól. Képzőművészete sajátos utat járt be. Idézzük a Székelyföld képzőművészetét elemző Banner Zoltánt: „a- székely főiskola nem stílusos kategória, hanem egy évtizedeken át érvényes s széles körben ható szemlélet- kifejezés és magatartásforma. „ Ez a – tulajdonképpen az egész XX. század átívelő- vonulat, e vonulat törekvéseit azok a feladatok határozzák meg, tartották életben, s avatják maradandóvá érdemeit, amelyek az infrastrukturálisan (s ez miatt gazdaságilag) amúgy is elhanyagolást szenvedett Székelyföldre rákattintott trianoni zárból (s az európai művészet fejlődéseitől való távolságból) fakadtak.
A páratlan, ám a világ számára ismeretlen földrajzi-természeti és településtörténeti látványosság, tehát a tájegység a miliő a légköri fényjelenségek sajátos karakterének, a monumentalitásnak; e tájegységnek életet adó, s abból életet nyerő, az azt működtető őslakosság, a székelység életformája, gondolkodásmódjára utaló leglényegesebb elemek, tehát az örök népélet, e tájegység tárgyi és szellemi kultúrája, s e különös az egész Kárpát-medencében leginkább keleties embertípus arcképi- jellembeli szépségének, idilli, illetve drámai vonásainak megörökítése, művészi átélése és művészi értékké való konvertálása.
A Magyar Kultúra Napján, azért jelentős esemény a székely képzőművészek alkotásait bemutató tárlat, mert élmény gazdag, szellemi utazásra hív minden látogatót. Így elfogadjuk, értékeljük, hogy az egyik végponton a kezdeteknél álló Zsögödi Nagy Imre, Nagy István, Gulyás Károly- a másik végponton ma élő Páll Lajos, Márton Árpád és Kusztos Endre elvezet minket Székelyföldre, mely a magyar kultúra szerves egysége.
Százhalombatta,
2012. január 8.
Takács Péter
